akiket segítünk

Róbert

Róbert személyi-és vagyonőr tanfolyamra jár támogatásunkkal.

Image

Róbertet a Hajléktalanokért Közalapítvány támogatásával segítjük.

A fotókat köszönjük Halász Lászlónak!

Róbert 64 éves, élete hullámhegyekkel és völgyekkel volt tele. Munkáját és lakhatását egészségi állapota drasztikus megromlása miatt veszítette el, több stroke-ot is kapott az elmúlt 10 évben. Szerencsére azóta szinte teljesen felépült, de önkormányzati bérlakását fizetésképtelensége miatt elveszítette.

2016. március óta egy hajléktalan emberek számra fenntartott átmeneti szálló lakója. Jövedelme rendkívül alacsony, 28 500 Ft-os öregségi nyugdíjat kap, ebből közel 10 000 Ft szállódíjat fizet, a maradék, rendkívül kevés pénzből próbálja megélhetését fedezni. Anyagi helyzete és így sorsa is csak akkor fordulhatna jobbra, ha nyugdíját munkajövedelemmel tudná kiegészíteni. Jó eséllyel tudna portás munkát végezni, de ehhez vagyonőri végzettségre van szüksége.

A Van Esély Alapítvány 114 600 Ft támogatást nyújt Róbertnek, hogy el tudja végezni a személyi-és vagyonőr tanfolyamot. Ez az összeg a képzés elvégzésének valamennyi költségét és a vagyonőri igazolvány kiállításának díját is fedezi. A támogatási összeg forrását a korábban Jani számára összegyűlt adományok jelentik. Emellett pályázati forrásból díjazást nyújtunk Róbert szociális munkása számára, aki módszertani támogatásunk mellett végzi az esetkezelési, változásmenedzselési feladatokat.

Image

Zita

Zitát élelmiszer- és vegyiáru eladói képzés elvégzésében segítjük.

Zita adománygyűjtő oldala

Image Image

Zitáról Bihari Ágnes készített fotókat.

Zita 40 éves, gyermekeit egyedül nevelő nő, aki három kislányával 2013 óta – más lakhatási lehetőség híján – különböző anyaotthonokban él. Csak akkor van esélye a mindennapi megélhetést, hosszú távon pedig az önálló lakhatást biztosítania kis családja számára, ha stabil, megfelelő jövedelmet biztosító munkahelyet talál. Ezért szeretné Zita az élelmiszer- és vegyiáru eladói képzést elvégezni.

Zita gyermekkorát boldognak érezte annak ellenére, hogy szülei alkoholproblémákkal küszködtek. Az általános iskola elvégzése után szövőnőnek, majd varrónőnek tanult, és korán munkába állt, de felnőtt élete súlyos gyásszal és veszteségekkel indult. Édesanyját nem sokkal házasságkötése és első gyermeke szülése után veszítette el, édesapját pedig - miután hosszan ápolta - a második kislánya születésekor. Az újszülött kislány kezdetektől eltérő fejlődési jegyeket mutatott és hamar kiderült róla, hogy középsúlyos értelmi sérült, aki egész élete során segítségre és speciális gondozásra szorul majd, ennek érzelmi terhét Zita nagyon nehezen dolgozta fel. A súlyos traumák után az elszegényedett hajdani iparvárosból munka reményében Budapestre költözött férjével és gyerekeivel. Harmadik gyermeke születése után házassága megromlott és a gyermektartásban hiába reménykedő Zita a válását követően már nem tudta egyedül fedezni az albérlet költségeit, így a család azóta anyaotthonban él.

Zita korábbi munkahelyein kitartóan, megbízhatóan dolgozott, de utolsó állását sajnos elveszítette. Mindenképpen szeretne legalább részmunkaidős állást vállalni, ami stabilizálná a család anyagi helyzetét és lehetőséget jelenthetne az önálló lakhatás megteremtésére is. Zita korábban évekig dolgozott élelmiszerüzletben, ahol elégedettek voltak a munkájával, és számára is ez volt a legkedvesebb munkahely, így bolti eladóként szeretne elhelyezkedni. Egy új végzettség stabil álláshoz és olyan jövedelemhez juttathatná Zitát, amivel már komoly esélye lenne elhagyni az anyaotthont, és önálló lakhatásba költözni gyermekeivel.

Image Image

A Van Esély Alapítvány 2017 február-márciusában 12 nap alatt gyűjtött össze 97.000 forintot, melyből Zita célja megvalósítható.

Zita terveinek megvalósulásáról folyamatosan beszámolunk honlapunkon!

Elvira

Elvirát bolti eladói és boltvezetői képzés elvégzésében segítjük.

Elvira adománygyűjtő oldala

Image Image

Elviráról Bihari Ágnes készített fotókat.

Elvira 30 éves, gyermekeit egyedül nevelő fiatalasszony. Három kislányával fél éve egy budapesti anyaotthonban él.

Elvira egy összetartó, de nagyon szűkös körülmények között élő dunántúli nagycsaládban nőtt fel. Az általános iskola 8 osztályának elvégzése után fel sem merült a továbbtanulás gondolata – azt tette, amit a környezetében a legtöbb lány: fiatalon férjhez ment, gyermekeket szült és nevelt, háztartást vezetett. 2012-ben a jobb munkalehetőségek reményében a család Budapestre költözött, itt Elvira és a párja is el tudtak helyezkedni. 2015-ben férje elvesztette a munkáját, így Elvira lett a családfenntartó. Ezt a helyzetet házasságuk is megsínylette, olyannyira, hogy különköltöztek férjével. Egy keresetből viszont nem tudta fenntartani az addigi albérletüket, így Elvirának nem maradt más lehetősége, minthogy intézménybe költözzön a gyerekekkel. Jelenleg takarítóként dolgozik, de ez bizonytalan, és csak részidős munka.

A fiatalasszonyt sok kudarc érte és éri a munkakeresés során alacsony iskolai végzettsége és roma származása miatt. Ő azonban nem adja fel: tudja, hogy olyan szakmára van szüksége, amivel a korábbinál nagyobb biztonságot és magasabb keresetet tudhat a magáénak, jelenleg ugyanis ez a család együtt maradásának és továbblépésének az egyedüli záloga.

Az őt jól ismerő szociális munkás szerint Elvira megbízható, talpraesett fiatalasszony, aki bármit megtenne három gyermekéért és ha lehetőséghez jut, élni tud vele.

A gyermekek után járó juttatásokat részmunkaidős takarítással egészíti ki. Mivel a legkisebb gyerek is már óvodás lett, Elvira szeretne főállású munkát vállalni, ám 8 osztályos végzettségével csak a korábbi takarítói, vagy betanított munkákra van esélye. Elvira szeretne olyan munkát találni, amivel megalapozhatja a család továbblépését, így szeretne elvégezni egy bolti eladói és boltvezetői képzést.

Image

A Van Esély Alapítvány 2016 decemberében 6 nap alatt gyűjtött össze 161.000 forintot, melyből Elvira célja megvalósítható.

Elvira terveinek megvalósulásáról folyamatosan beszámolunk honlapunkon!

István

Istvánt targoncavezetői jogosítvány megszerzésében segítjük, hogy jobban fizető állást vállalhasson, és albérletbe költözhessen családjával.

István adománygyűjtő oldala

Image Image

Istvánról Halász László készített fotókat.

István 25 éves fiatalember, családjával jelenleg családok átmeneti otthonában él; innen szeretnének előrelépni, és önálló lakhatásukat megteremteni. Ehhez elengedhetetlen egy stabil munkahely.

István sosem tapasztalta meg egy szerető család támogatását, szülei kapcsolata konfliktusokkal volt terhes, sokszor költöztek, baráti kapcsolatai nem tudtak kialakulni. Bár mindig jó tanuló volt, ám korán el kellett hagynia az iskolapadot. A 8 osztály elvégzése óta folyamatosan dolgozik. 18 évesen köszöntött be életébe a szerelem, azóta is felesége jelenti az egyetlen igazán szeretetteli, támogató kapcsolatot az életében. 2011-ben kezdődött hajléktalan kálváriájuk: édesapjukkal közös tulajdonú, miskolci ingatlanuk értékesítése, majd a családi vagyon megosztása és a tartozások kifizetése nem a terveik szerint alakult. Először albérletről albérletre, majd rokonoktól rokonokig költöztek, míg végül 2015-ben kötöttek ki abban a családok átmeneti otthonában, ahol jelenleg is élnek. Itt végre megállapodhattak, ha csak átmenetileg is; hamarosan azonban lejár 1,5 éves tartózkodási lehetőségük, muszáj tovább lépniük. István elhelyezkedését nagyban megkönnyítené, ha rendelkezne valamilyen piacképes végzettséggel: ez nem csak a munkakeresésnél jelentene jobb esélyeket, hiszen a targoncavezetői végzettség a 10 legkeresettebb között van, de végre a megfelelő fizetést is garantálná.

Stabil munkahellyel, megfelelő fizetéssel István és családja képes lenne egy albérlet fenntartására, hiszen felesége is dolgozik közfoglalkoztatottként, így végre kiutat találhatnának a hajléktalanságból. Szociális munkása szerint István megbízható, törekvő fiatalember, aki bármit megtenne feleségért és három gyermekéért, és ha lehetőséghez jut, élni tud vele.

A Van Esély Alapítvány 2016.  júniusában 14 nap alatt gyűjtött össze 161.500 forintot, melyből István célja megvalósítható.

István terveinek megvalósulásáról folyamatosan beszámolunk honlapunkon!

Image
Image

BESZÁMOLÓ A PROGRAMRÓL:

2016. december 10.

István részére a www.adjukossze.hu oldalon összesen 161.500 forint gyűlt össze, amiből nem csak az eredetileg tervezett targoncaevezetői jogosítványt szerezte meg, hanem el tudott végezni egy földmunka-gépkezelői OKJ-s tanfolyamot is. Valamennyi vizsgáját sikeresen tette le, alapítványunk pedig biztosítani tudta számára azt, hogy fél éven keresztül szociális munkás segítse őt tervei megvalósításában.

István a gyors beiratkozást követően lelkesen látogatta a képzést. Motivációjának és érdeklődésének köszönhetően nem csak elsőre sikerült minden vizsgája, de hatalmas lelkesedése támadt, hogy tovább képezze magát. Így a targoncavezetői képesítés megszerzése után először egy földmunkagép-kezelői tanfolyamot végzett el sikeresen, majd pedig egy két éves villanyszerelői képzést is elkezdett. Mindemellett dolgozik is, és a jobb munkalehetőségeket is intenzíven keresi. A család egyelőre továbbra is intézményben él és takarékoskodik, pénzt tesznek félre, hogy finanszírozni tudjanak egy albérletbe költözést.

Istvánnal és szociális munkásával fél éven keresztül együtt dolgoztunk azért, hogy a család tervei valóra válhassanak. A szociális munkás esetvezetési tevékenységét esetmegbeszélő csoporttal segítettük, elkészült Istvánnal az életútinterjú is. A szociális munkás számára olyan sokat jelentett módszereink elsajátítása, hogy azokat meghonosította intézményében is, ahol azóta minden ügyfelükkel készítenek életút interjút, amit felhasználnak az esetmunkában.

Ezúton is szeretnénk megköszönni a segítséget minden támogatónknak!

Erika

Erikát fogpótlásban segítjük, hogy jobban fizető állást vállalhasson, és albérletbe költözhessen gyermekeivel.

Erika adománygyűjtő oldala

Image Image

Erikáról Jónás Jácint készített fotókat.

Erika (Erika választott név, a hölgy személyes okokból nevét és arcát nem tudja vállalni a program során) részére 2016 áprilisában gyűjtöttünk adományokat ahhoz, hogy fogait pótoltathassa. Célja, hogy jobban fizető állást találjon, és a szállóról kikerülve albérletbe költözzön gyermekeivel.

Erika a negyvenes éveiben jár, és egyedül tartja el családját. Három gyermekével jelenleg egy családok átmeneti otthonában él. Szeretne saját otthont teremteni maguknak, de ez támogató háttér nélkül szinte elképzelhetetlen.

Erika édesanyjával és nevelőapjával nőtt fel, aki rendszeresen - nem egyszer életveszélyesen - bántalmazta. Vér szerinti apjával fiatal felnőttként próbálta felvenni a kapcsolatot, ám itt sem kapott több szeretetet. A traumákkal, feszültségekkel teli családból Erika előbb a nagymamájához, majd egy korai házasságba menekült, ahol továbbra is kegyetlen bánásmódban részesült. Hosszú évek után sikerült elválnia férjétől és kemény munkával saját egzisztenciát teremtenie, amikor a család otthonául szolgáló közművesített konténerlakást eladták a fejük fölül. Ekkor kerültek családok átmeneti otthonába.

Erika bolti eladó végzettséggel rendelkezik, de hiányzó fogai több állásinterjún is problémát jelentettek már. Fogai pótlásával megnyílna előtte az út, hogy bejelentett, teljes állásban, szakmájában helyezkedjen el, nem mellesleg önbizalma is megerősödne. Mindkettő alapfeltétele annak, hogy pénzt tudjon félrerakni egy jövőbeli albérlet kauciójának kifizetéséhez. A terv megvalósulásához Erika jelentős önrész kifizetését is vállalja, motivációja nagyon erős.

A Van Esély Alapítvány 2016. áprilisában 9 nap alatt gyűjtött össze 164.500 forintot, melyből Erika célja megvalósítható.

Image

BESZÁMOLÓ A PROGRAMRÓL:

2016. augusztus 1.

A sikeres gyűjtést követően Erika felvette a kapcsolatot a fogorvossal, aki a rendelkezésre álló összegből vállalja a teljes fogsor rendbetételét, majd több alkalommal vett részt konzultáción, mire megszületett a kezelés pontos terve és menetrendje. A tervek szerint nyáron készen lesznek a fogai, addig is heti rendszerességgel, kitartóan jár a kezelésekre.

Erikával és szociális munkásával az elmúlt hónapokban együtt dolgoztunk azért, hogy céljai megvalósulhassanak. Alapítványunk folyamatos módszertani segítséget nyújt a szociális munkásnak, akivel Erika hosszabb lélegzetű beszélgetésen, életút-interjún térképezi fel azokat a múltbéli mozzanatokat, melyek kapaszkodókat adhatnak az előrelépésben.

2016. november 10.

Erika mögött hosszadalmas fogorvosi kezelés áll, de megérte, hiszen újra teljes a fogsora, így célja sikeresen megvalósult. Sajnos ezalatt az idő alatt a családnak e kellett hagynia az átmeneti otthont, ahol éltek, így Erika gyermekei a nagymamához kerültek, legidősebb lánya pedig önálló életet kezdett gyermekével. Erika azóta azon dolgozik, hogy megtakarításaiból albérletet találjon, és újra együtt élhessen a család.

Ezúton is szeretnénk megköszönni a segítséget minden támogatónknak!

Vera

Verát egy képzés elvégzésében támogatjuk, hogy stabil munkahelyet találjon, és önálló lakhatásba költözhessen gyermekeivel.

Vera adománygyűjtő oldala

Image Image

Veráról Halász László készített fotókat

Vera részére 2016 februárjában gyűjtöttünk adományokat azzal a céllal, hogy elvégezhesse a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő képzést.

Vera egyedülálló, dolgozó anyuka, aki fiával és kislányával jelenleg egy családok átmeneti otthonában él. Azt szeretné, amire valamennyien vágyunk, hogy gyermekeinek jobb körülményeket, biztonságot és továbbtanulási lehetőséget biztosíthasson. Számára ez családi segítség, támogató háttér és saját otthon nélkül szinte elképzelhetetlen.

Verának nem volt könnyű gyermekkora, 13 évesen állami gondozásba került. Még az intézeti évek alatt megházasodott, majd két gyermeke született. Hamarosan velük együtt kellett menekülnie bántalmazó férje elől. Több anyaotthon, krízisszálló és albérlet után végül sikerült biztonságos intézménybe költöznie és elválnia, így a kis család végre nyugodtabb körülmények között él. Vera jelenleg közfoglalkoztatottként dolgozik, munkahelyén szeretik és értékelik. Esténként és hétvégenként takarítani szokott, de jövedelme így is csak a mindennapos költségeik fedezésére elég, így most szeretne továbbtanulni.

Vera mindig szeretett gyerekekkel foglalkozni, és most olyan képesítést szeretne, amivel el tud helyezkedni és örömmel is végzi majd munkáját. Jövőjét a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő képzés elvégzésében látja, aminek elvégzése után kollégiumokban vagy gyermekotthonokban szeretne munkát vállalni. Ha sikerül stabil álláshoz jutnia, arra is esélye lesz, hogy a szállóról kikerülve albérletbe költözhessen gyerekeivel.

A Van Esély Alapítvány 2016. februárjában 8 nap alatt gyűjtött össze 168.500 forintot, melyből Vera célja megvalósítható.

Image
Image

BESZÁMOLÓ A PROGRAMRÓL:

2016. június 23.

Vera a sikeres gyűjtést követően rögtön, még februárban beiratkozott a képzésre, melyet lelkiismeretesen végez azóta is. Olyannyira, hogy egyik tanára beajánlotta őt egy gyermekotthonba, ahova felvételt is nyert, így március óta Vera munkába is jár a tanulás mellett, egyúttal a szakképzettséghez szükséges gyakorlatot is megszerzi. Vizsgái júliusban lesznek.

Verával és szociális munkásával az elmúlt hónapokban együtt dolgoztunk azért, hogy céljai megvalósulhassanak. Alapítványunk folyamatos módszertani segítéget nyújt a szociális munkásnak, akivel Vera hosszabb lélegzetű beszélgetésen, életút-interjún térképezi fel azokat a múltbéli mozzanatokat, melyek kapaszkodókat adhatnak az előrelépésben.

2016. július 31.

Vera a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő képzés óráit lelkesen látogatta, de záróvizsgája elsőre nem sikerült, viszont közben sikerült elhelyezkednie új szakmájában egy gyermekotthonban, ahol fél éves támogatási programunk befejezésekor is dolgozott. Stabil munkahelyének köszönhetően jövedelme végre elégséges lett arra, hogy az átmeneti otthonból kiköltözve sokkal önállóbban, munkásszállón lakjon a család.

Image

Ezúton is szeretnénk megköszönni a segítséget minden támogatónknak!

Lajos

Lajos személyi- és vagyonőr képzést végezhet, hogy saját otthont teremthessen családjának.

Lajos adománygyűjtő oldala

Lajos részére a Zöld Pók Alapítvány készített filmet.

Támogatott

Lajos részére 2015 decemberétől gyűjtöttünk adományokat azzal a céllal, hogy elvégezhesse a személyi- és vagyonőri képzést.

Lajos 21 éves, feleségével és kislányával jelenleg egy családok átmeneti otthonában él. Ahhoz, hogy a család együtt maradhasson és saját otthonába költözhessen, a fiatalembernek biztos, jól jövedelmező munkára van szüksége.

Lajost a körülményei hamar felnőtté tették. Bár az iskolát szerette, 14 éves kora óta dolgozik. Eleinte diákmunkákat vállalt: dolgozott játékgyárban, uszodában jegyszedőként, de emellett az iskolát sem adta fel. A 9-10. osztály elvégzése után kitanulta a bolti eladó szakmát, majd egy ideig üzletben dolgozott. Később építőipari segédmunkásként is helytállt, néhány éve pedig karbantartóként dolgozik három műszakos beosztásban, emellett beugrós pincéri munkákat is vállal.

Lajos, a feleségével és fél éves kislányukkal a társadalom perifériáján, egy családok átmeneti otthonában él, de nagyon szeretne önálló, saját otthont teremteni maguknak. A jövőt egy személy-, és vagyonőr tanfolyam, valamint egy ezt kiegészítő fegyvervizsga megszerzésében látja. Az új, piacképes végzettség megszerzésével jobb, biztosabb állást találhatna, amely lehetővé tenné az otthonból való kiköltözést és egy albérlet fenntartását.

Egy családok átmeneti otthonában legfeljebb másfél évig élhetnek a családok. Ez alatt az idő alatt kell annyira megerősödniük, hogy elbírják egy albérlet belépési költségeit, amit a legtöbb család erején felül próbálkozva sem tud előteremteni, ha pedig ez nem sikerül, a gyerekek elszakadhatnak a szüleiktől, a pár tagjai egymástól, hiszen különböző hajléktalan-ellátó intézményekbe kerülhetnek.

A Van Esély Alapítvány 2016 decemberétől 38 nap alatt gyűjtött össze 226.000 forintot, melyből Lajos célja megvalósítható.  Adománygyűjtésünk ezúttal nem csak a tanfolyam költségeire, hanem a Lajost segítő szociális munkás díjazására is kiterjedt.

BESZÁMOLÓ A PROGRAMRÓL:

2016. február 15.

A sikeres adománygyűjtést követő hetek ügyintézéssel teltek, Lajos ugyanis gyorsan beiratkozott a képző intézménybe, és el is kezdődött a tanfolyam. Sikerélményt jelentett számára, hogy jó eredménnyel írta meg a tanfolyam elején a tudásfelmérőt. A tanulásban felesége is segíti, többek között takarékoskodással, ugyanis most Lajos korábbi, hétvégi munkából származó jövedelme kiesik a családi költségvetésből.

2016. április 14.

Lajos az elmúlt hónapokban lelkesen látogatta a képzést. Motivációjának és érdeklődésének köszönhetően az első alkalommal sikerült mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgája, így már csak a fegyverismereti vizsga van hátra. Lajos és családja nagyon várja, hogy új végzettségével el tudjon helyezkedni, és lakhatási helyzetükön is javíthassanak.

Lajossal és szociális munkásával az elmúlt hónapokban együtt dolgoztunk azért, hogy céljai megvalósulhassanak. Alapítványunk folyamatos módszertani segítséget nyújt a szociális munkásnak, akivel Lajos hosszabb lélegzetű beszélgetésen, életút-interjún térképezi fel azokat a múltbéli mozzanatokat, melyek kapaszkodókat adhatnak az előrelépésben.

2016. június 30.

Lajos megszerezte az áhított személy-és vagyonőri végzettséget, majd új bizonyítványának birtokában rögtön keresett és talált is munkahelyet biztonsági őrként egy üzletben. Új munkahelyével elégedett, feladatait komolyan veszi. A család lakhatási helyzetében egyelőre nincs változás, az intézményes háttérre továbbra is szükségük van ahhoz, hogy anyagilag megerősödjenek, és tovább tudjanak lépni.

Ezúton is szeretnénk megköszönni a segítséget minden támogatónknak!

Marika

Marika ápolási asszisztensi vizsgát tett alapítványunk támogatásával.

Marika adománygyűjtő oldala

Marikáról Flohr Zsuzsi készített fotókat.

Image
Image

Marika 57 éves asszony, két éve egy budapesti átmeneti szálló lakója. 2015 novemberében gyűjtöttünk adományokat Marika részére azzal a céllal, hogy lehetősége legyen letenni hiányzó gyakorlati vizsgáját, és megszerezhesse az ápolási asszisztensi végzettséget, amivel stabil munkahelyet találhat magának, állandó munka és biztos bevételek birtokában pedig fenn tudna tartani egy saját szobabérletet.

Marika egy somogyi faluban született. Az általános iskola után rögtön munkába állt, a vendéglátásban, majd gyárban helyezkedett el. Fiatalon megházasodott és elvált, egy lánya született ebből a kapcsolatból. Sokáig a szüleivel élt, majd édesanyja halála után megismerkedett második férjével, akivel egy dunántúli kisvárosban alapítottak családot. Egy lányuk és egy fiúk született, felépítettek egy házat, sokat dolgoztak és nevelték a három gyereket. Ennek a boldognak tűnő életnek a kereteit Mária három éve hagyta maga mögött, a férje erőszakossága miatt.

Lányával együtt a fővárosba jöttek, ahol Marika és lánya sajnos eltávolodott egymástól. A teljesen összeomló asszony hónapokra kórházba került. Miután felépült szembesült azzal, hogy semmi esélye az önálló lakhatásra, így jelentkezett arra a hajléktalan szállóra, ahol most is él. A szállóra kerülve először egy budapesti kórházban helyezkedett el segédápolóként. Az ápolásban Marika nem csak munkát, de új hivatást és életcélt is talált. Visszaült az iskolapadba is: elvégezte az egyéves ápolási asszisztensi képzést. A sikeres elméleti vizsga mellett a gyakorlati vizsgáján viszont mindenki megdöbbenésére megbukott. Az értetlenséget fokozta, hogy Máriával együtt a 17 fős csoport majd fele ugyanígy járt. A kudarc ellenére Marika nem adta fel, szeretett volna egy másik gyakorlati helyen újra vizsgázni.

A Van Esély Alapítvány 2016 novemberében 4 nap alatt gyűjtött össze 83.000 forintot, melyből Marika célja megvalósítható.

Image

BESZÁMOLÓ A PROGRAMRÓL:

2016. február 1.

Örömmel tudósítunk róla, hogy Marika január végén sikerrel teljesítette a vizsgát, és jelenleg aktív munkakeresést folytat!

Az eltelt két hónapban Marika szociális munkásával közösen a vizsgáztató intézmény felkutatásával, kiválasztásával, és a vizsgára való felkészüléssel volt elfoglalva. A sikeres vizsgát követően frissítették Marika önéletrajzát, és nekifogtak a munkakeresésnek. Jó hír, hogy a vizsga helyszínéül szolgáló kórházban is éppen van felvétel, ezért Marika ott fog próbálkozni először.

Marikával és szociális munkásával az elmúlt hónapokban együtt dolgoztunk azért, hogy céljai megvalósulhassanak. A szociális munkás tevékenységét esetmegbeszélő csoporttal segítettük, a közös munkát a következő időszakban is folytatni fogjuk.

Image

2016. április 28.

Örömmel tudósítunk róla, hogy miután Marika január végén sikerrel teljesítette a vizsgát, áprilisban munkába állt egy fővárosi kórházban!

Az elmúlt hónapokban Marika szociális munkásával közösen a vizsgáztató intézmény felkutatásával, kiválasztásával, és a vizsgára való felkészüléssel, majd a sikeres vizsgát követően munkakereséssel volt elfoglalva. Utóbbi nem ment zökkenőmentesen, Marika számtalan jelentkezést adott be különböző kórházakba, és sok helyről még visszajelzést sem kapott, de kitartásának köszönhetően végül sikerült munkába állnia. Úgy gondoljuk, hogy a sikeres adománygyűjtés, a számtalan helyről érkező biztatás, bizalom térül meg akkor, amikor támogatottjaink az átmeneti kudarcokon felülemelkedve is képesek elérni céljaikat! Ezt jól példázza Marika esete, aki számára nem csupán egzisztenciális haszonnal, hanem önbizalmának erősödésével is járt programunk.

Marikával és szociális munkásával az elmúlt hónapokban együtt dolgoztunk azért, hogy céljai megvalósulhassanak. A szociális munkás tevékenységét esetmegbeszélő csoporttal segítettük, a közös munkát a következő időszakban is folytatni fogjuk.

Image

Gabi

Gabi részére személyi és vagyonőr tanfolyam elvégzéséhez gyűjtöttünk adományokat.

Gabi adománygyűjtő oldala

Gabiról a Zöld Pók Alapítvány készített filmet.

Image

Gabi egy ötgyermekes családba született. Újszülöttként került állami gondozásba, szüleit és a testvéreit soha nem ismerte. 2 éves korában csípőficam műtéten esett át, az ezzel kapcsolatos egészségügyi problémák egész életét végigkísérték.

3 éves korában nevelőszülőkhöz, majd nevelőotthonba került. Az általános iskola után nem tanult tovább. 15 éves kora óta dolgozik, először szövőgyárban, majd park- és sírgondozóként temetői munkát vállalt. Gabi szerette ezt a munkáját: több mint 10 évig dolgozott a temetkezési vállalatnál. Itt ismerkedett meg későbbi férjével is. Gabi 30, a párja, József majdnem 50 éves volt, amikor összeházasodtak. Egy közös gyerekük született. A család sokáig a férj édesanyjánál lakott, akinek a halálával a 90-es évek közepén József örökölte meg az ingatlant. Már ekkor elég szűkösen éltek, így megpróbálták a lakást az árkülönbözet reményében egy kisebbre cserélni. A tranzakció során a lakásmaffia hálójába kerültek: némi készpénzt leszámítva teljesen nincstelenné váltak. Mindeközben Gabi egészségi állapota is jelentősen romlott: 1996-ban egy munkahelyi balesetben a csípője úgy elformálódott, hogy korrekciós műtétre, később pedig csípőprotézisre szorult, emiatt pedig a temetői munkát is fel kellett adnia.

’98-től olcsó albérletekben lakott a család, a férjével takarítói és építőipari munkákat vállaltak. A kétezres években a családot teljesen felőrölte a létbizonytalanság. Gabi különvált férjétől, időközben felnőtt fia pedig a saját útjára lépett. Miután a legutóbbi albérletből is el kellett jönnie, Gabi a felvételét kérte egy rehabilitációs hajléktalan szállóba. Ez a relatíve hosszú távú – akár 5 éves – ellátás alkalmas lehet arra, hogy újratervezze életét.

Idén tavasszal Gabi egy védett munkahelyre került, ám itt is nehéz munkát kellett végeznie, amitől begyulladt a csípőprotézise. Orvosa szerint ha nem hagyja abba a fizikai munkát, teljesen lebénulhat. Gabi, segítőjével sok lehetőséget végignézve úgy döntött, hogy portásként próbál elhelyezkedni, ami ülőmunka, és akár részállásban is végezhető. Több hirdetésre is jelentkezett, ám mindenhol személy- és vagyonőri képesítést kértek. Gabi most ezt a végzettséget szeretné megszerezni, mellyel jó eséllyel helyezkedhetne el a munkaerőpiacon. A program sikeréhez persze nem elég maga a tanfolyam; Gabi szociális munkása Katalin fél éven át kíséri Gabit, hogy megvalósítsa a terveit.

A Van Esély Alapítvány 2015 augusztus-szeptemberben 27 nap alatt gyűjtött össze 263.500 forintot, melyből Gabi elvégezheti a személy-és vagyonőr képzést. Adománygyűjtésünk ezúttal nem csak a tanfolyam költségeire, hanem a Gabit segítő szociális munkás díjazására is kiterjedt.

BESZÁMOLÓ A PROGRAMRÓL:

2016. január 13.

Sajnos október folyamán Gabi egészségi állapota megromlott, mozgásszervi problémái miatt jelenleg rehabilitáción vesz részt. Egészségi állapota miatt egyelőre nem tudta megkezdeni a képzést, melyet programunk során célul tűztünk ki. Az elmúlt hónapokban intenzív munkát folytattunk Gabival és szociális munkásával annak érdekében, hogy feltérképezzük azokat az erőforrásokat, melyekkel az új helyzethez alkalmazkodva is előreléphet életében.

A Gabit segítő szociális munkás nemcsak vele, hanem az alapítvánnyal is folyamatos kapcsolatban van: havonta beszámolót küld nekünk a program alakulásáról, illetve három alkalmas esetmegbeszélő csoporton vesz részt. Ez a fórum megbízható lehetőséget biztosít a program során felmerülő nehézségek és kérdések megbeszélésére. Programunk nem titkolt módszertani célja az életútközpontú szociális munka elmélyítése, elterjesztése. Ennek egyik sarokpontja, hogy a szociális munkás életút-interjút készít Gabival, ahol feltérképezik azokat a múltbéli mozzanatokat Gabi életében, melyek kapaszkodókat adhatnak az előrelépésben. Ez, tapasztalataink szerint minden esetben előmozdítja a segítők és támogatottjaik kapcsolatát, és a konkrét programok sikerét.

Reményeink szerint hamarosan új hírekkel jelentkezhetünk arról, hogy Gabi számára milyen konkrét formában hasznosíthatjuk az adománygyűjtésen befolyt összeget.

2016. április 28.

A kezelések során kiderült, hogy tartós javulás nem várható Gabi egészségi állapotában, ezért szükséges volt annak átgondolása, hogy milyen új irányt találhat, hogy meg tudja őrizni aktivitását, és jövedelemre is szert tehessen.

Alapítványunk végül abban állapodott meg Gabival és szociális munkásával, hogy Gabi egy natúrkozmetikum-készítő tanfolyamot végez el. Ez a tanfolyam azért jó lehetőség, mert új tudásával fizikailag nem túl megterhelő munkát fog tudni végezni, és kapcsolatai által várható, hogy ügyfélkört is fel tud építeni magának.

A Gabit segítő szociális munkással alapítványunk intenzív kapcsolatban van: havonta beszámolót küld nekünk a program alakulásáról, illetve három alkalmas esetmegbeszélő csoporton vesz részt, illetve életút-interjút készít Gabival.

János

János hegesztő szerszámokat vásárolhatott, hogy növelje elhelyezkedési esélyeit

János adománygyűjtő oldala

Image

Jánosról Kaszics Bálint készített fotókat

János 5 gyerekes roma családból származik, szülei munkás emberek voltak, korán meghaltak. Testvéreivel jó a kapcsolata, de mindannyian anyagi nehézségekkel küzdenek, így támogatni csak minimális mértékben tudják. János Tatán született, a tatabányai bányaipari szakiskolában végzett szinte közvetlenül a környékbeli bányák bezárása előtt. Több évig sütőiparban dolgozott, de a 2000-es években már csak építőipari és betanított munkákra vették fel. Időközben elvégzett egy erdészeti és fakitermelő, majd pedig egy építőipari kisgép tanfolyamot, de hátrányos helyzete, elsősorban hajléktalansága és roma származása miatt nem tudott tartósan elhelyezkedni.

Jánossal akkor került kapcsolatba alapítványunk, amikor ismét képzésre járt, AWI hegesztőnek tanult. Adománygyűjtésünk célja az volt, hogy János hegesztőszerszámokat tudjon vásárolni, mellyel növelheti elhelyezkedési esélyeit.

János 2007 óta él hajléktalan szállón szülővárosában. Az elmúlt években, amikor volt munkája, így egy kis jövedelme is, mindig azonnal kiköltözött albérletbe, társbérletbe, nagy benne a vágy az önálló élet megteremtésére. Jelenlegi tervei között is az szerepel, hogy mihelyst elvégzi a hegesztő tanfolyamot és megveszi a szerszámokat, munkába áll és önkormányzati lakásra pályázik vagy bérleménybe költözik. A szálló szociális munkása mindenben támogatja, az intézmény garanciát is vállal arra, hogy a megvásárolt eszközöket zárható helyen tárolja, akár János kiköltözése után is. A szálló dolgozói Jánost aktív, lelkes, példaértékű munkamorállal rendelkező embernek ismerték meg, aki keresztül viszi terveit és az őt ért hátrányos megkülönböztetés ellenére sem adja fel.

A Van Esély Alapítvány 2015 júniusában 5 nap alatt gyűjtött össze 161.300 forintot, melyből János megvásárolhatta a hegesztő munkához szükséges szerszámokat.

Image

BESZÁMOLÓ A PROGRAMRÓL:

2015. október 8.

János augusztus végén sikeres elvégezte az ívhegesztő tanfolyamot és a múlt héten a hegesztő szerszámokat is megvásárolta. Sőt, kitartó munkakeresésének köszönhetően hamarosan elhelyezkedett főállásban, tapasztalat híján ugyan még nem a vágyott hegesztő munkakörben, de kereste a lehetőségeket új szakmája gyakorlására.

János szociális munkásával intenzív kapcsolatban van alapítványunk. A program során felmerülő nehézségek és kérdések megbeszélésére 3 alkalmas esetmegbeszélő csoporton biztosítunk lehetőséget, melyre először a múlt héten került sor abban a hajléktalan ellátó intézményben, ahol János él. A csoportmunkában nem csak a János programjában támogatást nyújtó szociális munkás, hanem az intézmény valamennyi dolgozója részt vett, akik ismerik őt és rendszeresen kapcsolatba kerülnek vele. Sikerült alaposan feldolgoznunk János élettörténetét, kiemelve azokat a pontokat, amelyek jelen előrelépését is hátráltathatják, kiemelt figyelmet fordítva a hospitalizáció, intézményhez kötődés visszatartó erejére. A következő lépésként szociális munkása elkészíti az életútinterjút Jánossal egy alapítványunk által kidolgozott szempontrendszer alapján. A következő esetmegbeszélő csoportra terveink szerint 2 hónap múlva kerül sor.

2016. január 7.

Sajnos egy váratlan betegség következtében, a próbaidő alatt felbontották munkaszerződését, ezért jelenleg a Munkaügyi Központon keresztül próbál új munkahelyet találni, közben közmunkát végez. Szociális munkásával keresik annak lehetőségét, hogy hegesztő tudását egy tapasztalat szakember mellett gyakorolhassa, így növelve az elhelyezkedés esélyét. Készül arra, hogy ahogy stabil jövedelme lesz, újra önálló lakhatásba, albérletbe költözzön.

Jánossal és szociális munkásával az elmúlt hónapokban együtt dolgoztunk azért, hogy céljai megvalósulhassanak, két alkalommal is a helyszínen jártunk szakmai, módszertani támogatást nyújtani a programhoz. János és szociális munkása hosszabb lélegzetű beszélgetésen, életút-interjún térképezik fel azokat a múltbéli mozzanatokat János életében, melyek kapaszkodókat adhatnak Jánosnak az előrelépésben.

2016. április 27.

János céljai egyelőre csak részben valósultak meg: sikeresen elvégezte a hegesztő OKJ tanfolyamot, majd hamarosan elhelyezkedett főállásban, forrasztó munkakörben. Sajnos egy váratlan betegség következtében, a próbaidő alatt felbontották munkaszerződését. János azóta a Munkaügyi Központon keresztül próbál új munkahelyet találni, ahol használhatná megszerzett tudását és eszközeit, de eddig nem járt sikerrel. Ugyanakkor nem tölti tétlenül idejét, közmunkát végez, és szabadidejében a családtagjainak segít.

Vilmos

Vilmos részére kerti és egyéb szerszámokra gyűjtöttünk adományokat, hogy házkörüli, alkalmi munkákat vállalhasson.

Vilmos adománygyűjtő oldala

Image

Vilmosról Halász László készített fotókat

Vilmos 55 éves, ereje teljében lévő férfi. Közel húsz éve él a főváros határában, hétvégi házas városrészben, ahol kisebb-nagyobb házkörüli munkákból (kertészkedés, karbantartás, építkezés) tartja fenn magát. Egy éve ellopták gondosan összeválogatott szerszámait, így megélhetése – 20 év után először – bizonytalanná vált. Vilmos részére ezért kerti és egyéb szerszámokra gyűjtöttünk adományokat, melyekkel továbbra is tud alkalmi munkákat végezni.

Vilmos hét testvérével egy kisvárosban nőtt fel, szülei munkásemberek voltak. Édesapja alkoholizmussal küzdött. Az általános után kertész, majd szakács végzettséget szerző fiú kamaszévei végére maga is az ital rabjává vált. Vilmos élete akkor változott meg gyökeresen, amikor egy italozás után kocsmai verekedésbe keveredett, amely egy ember halálához vezetett. 19 évesen, még kialakulatlan személyiséggel, a felnőtté válás küszöbén került börtönbe és csak 34 éves korában szabadult. A börtönévek során minden megváltozott. Családjával, addigi ismerőseivel megszakadt a kapcsolata, átértékelte egész addigi életét. Esetében valóban beszélhetünk rehabilitációról és a személyiség újraépítéséről.

Felismerte, hogy kamaszkori agresszióját, a veszély állandó keresését az italnak köszönhette, így szakított az alkohollal. Bevonulása óta, azaz immáron 36 éve teljesen absztinens. Vilmos immáron, ismerői szerint szelíd, megbízható, jóindulatú személyiség. A börtönévek alatt sokat tanult, lakatos és hegesztő végzettségeket szerzett, a munkán kívül minden idejét olvasással töltötte. Öt évvel a rendszerváltás után szabadult egy jócskán megváltozott világba, ahol nem ismert senkit és senkitől sem kapott segítséget. Néhány hétig aluljárókban húzta meg magát, ahol mindenét ellopták.

Rossz tapasztalatai hatására hagyta ott a várost. Felköltözött a budai hegyekbe, ahol egy elhagyott házat tett lakhatóvá majd 2000-ben átköltözött a XI. kerület zártkerti övezetébe, egy olcsó bérleménybe. Hamar megismerte a környékbeli tulajdonosokat, akik nem csak rendszeres munkát adtak neki, de annak is örültek, hogy valaki életvitelszerűen ott lakik és figyel a környékre. Afféle modern remeteként a szomszédság szerves része lett. Vilmos végül ebben a csendes, természetközeli életmódban talált magára, megteremtett magának egy élhető, önfenntartó állapotot.

Nemrégiben meglopták, elvitték az összes értékét, szerszámait is. Mivel Vilmos a környékbeli megbízásokat saját szerszámokkal végezte, megélhetése, új életében először bizonytalanná vált, ezért adománygyűjtést indítottunk, hogy Vilmos új szerszámokat tudjon vásárolni magának.

A Van Esély Alapítvány 2015 májusában  11 nap alatt gyűjtött össze 158.000 forintot, melyből Vilmos megvásárolhatta a házkörüli, alkalmi munkához szükséges szerszámokat. Külön örömünkre szolgált, hogy tárgyi adományokat – egy fűrészt és egy kerékpárt – is felajánlottak részére.

Image

BESZÁMOLÓ A PROGRAMRÓL:

2015. június 16.

Vilmos nem csak pénzbeli támogatást hanem tárgyi adományokat - egy nagyon jó minőségű fűrészt és egy biciklit is - kapott, ezek nagy mértékben megkönnyítik munkavállalását. Emellett hamarosan megvásárolja azokat a szerszámokat is, melyekre a támogatást gyűjtöttük számára. Mivel láncfűrésze már van, a fűrészre gyűjtött támogatási összeget más szerszám vásárlására fogja fordítani, amiről hamarosan beszámolunk.

Image

2015 november 20.

Az elmúlt hónapokban hatalmas meglódulás történt Vili életében. Több tárgyi adomány is érkezett, így ezeket már nem kellett megvennie a támogatási összegből, amit alapítványunkkal és szociális munkásával egyeztetve másra költhetett. Segítőjével szorosan együtt működve először a munkához szükséges fogyó eszközöket szerezték be (pl. fúrószál, flex betét, csavarok, stb.), majd a nagyobb értékű gépeket és a páncélszekrényt. Mindent alaposan utánajárva, akciósan, de a számlákhoz, garanciákhoz ragaszkodva szereztek be. Így maradt is a pénzből, amit Vili az általa lakott nyári lak rendbe tételére (vízellátásának megoldása, villanyvezetékek biztonságossá tétele, festés, szigetelés) tudott fordítani, amivel jelentősen javult az életminősége. Szerszámai birtokában immár több, korábban elvállalt, megígért munkát el tudott végezni. A nyár végi nagy vihar után pedig új fűrészével ő volt a környék hőse, aki a kidőlt fákat eltakarította az útból, nem mellékesen evvel a téli tüzelőjét is összeszedte.

Sokszor a szociális munkás is besegített bizonyos, két embert igénylő feladatok elvégzésében, sokat beszélgettek közben, ami jelentősen elmélyítette kapcsolatukat és sokat segített abban, hogy Vili célirányosan tudjon haladni a pályázatában vállalt célok megvalósítása felé. A segítőnek sokszor kellett Vilit támogatnia abban, hogy ne legyen elégedetlen magával, és ne várjon túl sokat magától. Vili ugyan alapvetően elégedett azzal, amit a Van Esély Alapítvány támogatásával el tudott érni, hiszen ez még több is lett, mint amit remélt, de elégedetlen azzal a munkamennyiséggel, amit az utóbbi időben el tudott vállalni, többet várt magától és anyagilag is rászorul, hogy többet keressen. Lépéseket tett, hogy több munkát kapjon: kiplakátozta a lakókörnyezetében, hogy vállal fűnyírást, favágást, kisebb felújításokat, stb.

Közben alapítványunk esetmegbeszélő csoportot tartott Vilmos szociális munkásának, ahol nem csak a konkrét előrelépésben (szerszámok beszerzése és munkavállalás), hanem más területeken is áttekintettük Vili esetét. A szociális munkás többek között Vilmos testvéreivel való kapcsolatában, a párkapcsolati nehézségeiben és egészségügyi problémái megoldásában is segíti őt. Nem csak Vilmos, de szociális munkása is komoly sikerként élte meg az elmúlt hónapokat.

Orsi

Orsit laptop vásárlásával segítettük, hogy elkészítse szakdolgozatát, megszerezze diplomáját, és kiköltözzön a hajléktalanok átmeneti szállásáról.

Orsi adománygyűjtő oldala

Orsiról Bihari Ágnes készített fotókat.

Image Image

Orsi okos, tehetséges, hajléktalanszállón élő egyetemista, önfenntartó lány. Súlyos betegsége a tanulás felfüggesztésére kényszerítette, de szeretne lediplomázni.

Orsi munkás családba született, szülei sokféle anyagi és lelki problémával küszködtek. Orsinak kicsi gyerekkora óta nehéz volt velük a kapcsolata. 18 éves volt, mikor édesapja meghalt, ezután szétesett a család.

Tehetségének és akaraterejének köszönhetően felvették irodalom és pszichológia szakra, az egyetem megkezdése után azonban lelki egészsége romlani kezdett, számára ijesztő és kezelhetetlen rosszullétek törtek rá. Pszichiátriai betegsége hamarosan lehetetlenné tette a kollégiumi létet és a tanulás folytatását, hazaköltözött és egyedül élt a villany nélküli házban. Egy rosszullét során súlyos vonatbaleset érte, elveszítette egyik alkarját.

A közelmúltban végre szakértő segítséget kapott, és a komplex szociális és orvosi kezelés hatására állapota jelentősen javult. Betegségével nagy harcot vívott, de mostanra elmondhatjuk, nyerésre áll. Egy civil szervezet részvételével sikerült erős, támogató hátteret építeni köré és ez új lendületet adott neki. Körülményei azonban megnehezítik életét, jelenleg hajléktalanszállón él. Munkája mellett folytatja az egyetemet is, a diploma megszerzéséhez már csak a szakdolgozatát kell megírnia, de a hajléktalanszállón nincs számítógépe. Orsi számára ezért laptop megvásárlására indítottunk adománygyűjtést.

A Van Esély Alapítvány 2015 áprilisában 8 nap alatt gyűjtött össze 161.300 forintot, melyből Orsi laptopot vásárolhatott.

Image

BESZÁMOLÓ A PROGRAMRÓL:

2015. november 12.

Orsi május végén meg is vásárolta a számítógépet és gőzerővel nekiállt szakdolgozata elkészítésének. Konzulense hatására témát változtatott, és az új témáját nagyon izgalmasnak találja. Az elmúlt hónapokban komoly kutató munkát végzett és 15 oldalt meg is írt diploma munkájából, aminek leadását 2016 tavaszán tervezi.

Mindeközben a Van Esély Alapítvány támogatásával Orsi intenzív szociális munkás támogatást kap egyéni esetkezelés formájában. Elkészült vele az életútinterjú első része és ügyéről két esetmegbeszélő csoportot is tartottunk. Célunk az, hogy a szociális munkásnak olyan szakmai segítséget nyújtsunk, szakmai tudásokat adjunk át, ami lehetővé teszi a sikeres életút alapú szociális munkát.

Image

2016. május 3.

Orsi áprilisra tervezte szakdolgozata befejezését, azonban konzulense javaslatára szeptemberre halasztotta a diplomamunka leadását. A dolgozat elkészítése a tervezettnél lassabban halad, Orsi az elmúlt hónapokban több irányból próbálta megközelíteni választott témáját, és most ért meg benne egy olyan megközelítés, amit konzulense is érdekesnek talál. Orsi több év kihagyással vágott bele diplomamunkája elkészítésébe, emiatt a szakirodalmak feldolgozása és a dolgozat elkészítése a vártnál nagyobb munkát követel tőle. Orsi ezzel együtt eltökélt, kitart céljai mellett.

Orsi több mint egy éve dolgozik munkahelyén, ahonnan nagyon jó visszajelzéseket kap, olyannyira, hogy nemrégiben előléptették: a diák munkavállalók közvetlen felettese lett. Munkája és a tanulás mellett továbbra is jár terápiába, és bár egyelőre még a biztonságot nyújtó intézményben lakik, rendszeres megtakarítást folytat annak érdekében, hogy elhagyhassa a hajléktalanságot.

Az Orsit segítő szociális munkás nemcsak vele, hanem az alapítvánnyal is folyamatos kapcsolatban van: havonta beszámolót küld nekünk a program alakulásáról, illetve három alkalmas esetmegbeszélő csoporton vesz részt.

Image

Mariann

Mariannt kézápoló és műkörömépítő tanfolyam elvégzésében támogatjuk

Mariann adománygyűjtő oldala

Mariannról a Zöld Pók Alapítvány készített filmet és fotókat.

Image

Mariann 32 éves, családos fiatalasszony. Három fiát (6, 8 és 10 évesek) férjével, Jánossal nevelik közösen. Mariann és János 15 éve házasok. Az ötfős család június óta egy budapesti családok átmeneti otthonában él. Tovább szeretnének lépni, de ehhez Mariannak is szakmát kell tanulnia és munkába kell állnia. A kézápoló és műkörömépítő tanfolyam elvégzéséhez támogatásra van szüksége.

Mindkét szülő vidéki, sokgyerekes családban nőtt fel. A 8. osztály elvégzése után mindketten gyorsan munkába álltak. János későbbi pályáján ez kevésbé jelentett gondot, nagykorúsága óta így is folyamatosan dolgozik; volt már konyhai kisegítő, gyorséttermi eladó, gyári munkás, kőműves mellett segédmunkás, közel egy éve pedig, pizzaszakácsként dolgozik egy pesti étteremben.

Mariann a gyerekek születése előtt takarító, majd konyhai kisegítő volt, legutóbb, mikor a legkisebb fiúk is bölcsődébe kezdett járni, egy cukrászdában vállalt munkát. Jelenleg főállású anyaként van otthon.

A családnak sajátjogú lakhatása sosem volt. Sokáig egy tolnai kisvárosban béreltek házat, majd két éve a jobb munkalehetőségek reményében Budapestre költöztek. Itt albérletek után Mariann szüleihez, majd a családok átmeneti otthonába költöztek.

Egy ilyen otthonban legfeljebb másfél évig élhetnek a családok. Ezalatt az idő alatt kell annyira megerősödniük, hogy elbírják egy albérlet belépési költségeit, amely az első havi lakbérrel és a kaucióval együtt legalább 150-200 ezer Ft-ot jelent. Azok a családok, akiknek nem sikerül mindezt előteremtenie, legtöbbször egy hasonló intézményben folytatják a pályafutásukat. Az átmeneti otthonok körében végzett országos felmérés szerint az intézményről-intézményre vándorló családok aránya 35-40%-ra tehető az ellátórendszeren belül. Ördögi kör: nem egyszer 3-4 intézményt is végigjár egy család, amire eljut egy albérlet viszonylagos biztonságáig, vagy pedig szociális bérlakáshoz jut, melynek felújítási önköltsége még nagyobb saját forrást igényel. Mindebből kitörni egy bérre támaszkodva nagyon nehéz: a kétkeresős családok előnye kézzel fogható a továbblépés sikerét nézve.

Mariann nagyon szeretne dolgozni, de pontosan tudja, hogy piacképes végzettség nélkül kevés az esélye. János unokahúga műkörömépítőként dolgozik, őt látva kapott kedvet Mariann a manikűrös-műkörmös szakmához. Mariann nem csak jó kézügyessége miatt érzi azt, hogy jól illene hozzá ez a munka, hanem férje unokatestvérére is számíthat, aki szívesen segít neki a saját ügyfélkör kiépítésében.

A Van Esély Alapítvány 2015 áprilisában 7 nap alatt gyűjtött össze 161.300 forintot, melyből Mariann elvégezheti a kézápoló és műkörömépítő tanfolyamot.

BESZÁMOLÓ A PROGRAMRÓL:

2015. június 16.

A 3 gyermekes anyuka lelkesen és előrelátóan készült a tanfolyamkezdésre, ami június elején lett volna, de sajnos a kiválasztott képzés elegendő jelentkező hiányában nem indult el. Mariann azonban nem adja fel. Új iskolát keresett, ahol várhatóan szeptember 12-én fogja elkezdeni megtanulni a műkörömkészítés titkait, mindemellett pedig a délelőtti órákban takarítói állást vállalt, hogy evvel is közelebb kerüljön tervei megvalósításához, családja lakhatási és anyagi problémáinak megoldásához, gyűjt az albérletbe költözésre. Egyelőre a Családok Átmeneti Otthonában maradhatnak, amíg Mariann el nem végzi a képzést és sikerül stabilizálni anyagi helyzetüket.

Az elmúlt hónapokban (és a következőkben is) Mariann szociális munkása mindvégig mellette állt és a Van Esély Alapítvány munkatársai is rendszeres kapcsolattartást biztosítottak számukra. Minden szakmai és módszertani tudásunkat felhasználjuk, hogy támogassuk Mariannt és szociális munkását abban, sikerüljön elérni a kitűzött célokat. Megtartottuk az első esetmegbeszélő csoportot a szociális munkása számára, hamarosan elkészül Mariannal az életút interjú, ami véleményünk szerint az életút alapú, egyéni esetkezelésre támaszkodó szociális munka sikerének fontos feltétele.

2016. január 28.

Mariann szeptemberben tudta elkezdeni a kézápoló és műkörömépítő tanfolyamot, miután sikerült olyan képző intézményt találnia, ahol a tanulás mellett a délelőtti órákban takarítói munkáját is tudja végezni. Közben nagy öröm érte a családot, ugyanis sikeresen pályáztak egy önkormányzati lakás bérleti jogára, így a család lakhatási helyzete végre stabilizálódott. Az önálló lakhatás ugyanakkor a korábbinál nagyobb anyagi terhet is ró a családra, ezért Mariann azonnal élt a lehetőséggel, amikor munkahelyén végre teljes munkaidejű állást ajánlottak részére. A főállás hátránya, hogy a munka és 3 gyermeke ellátása mellett nem tudta megoldani a tanfolyamra járást, így a tanfolyamot meg kellett szakítania.

Miután Mariann a pénzbeli támogatást csak időarányosan, a képzés első szakaszára használta fel (50 ezer Ft értékben), jelenleg egyeztetést folytatunk Mariannal és szociális munkásával, hogy közösen megtaláljuk, hogyan hasznosulna a legjobban a fennmaradó 100 ezer Ft Mariann továbblépése érdekében. A megváltozott helyzetre való tekintettel nem biztos, hogy az eredeti képzés befejezése segít legtöbbet a családon: egy másik, rövidebb, hétvégi tanrendű tanfolyam, vagy valamilyen munkaeszköz-beruházás lehet, hogy jobban illeszthető a szülők mostani élethelyzetéhez.

A Mariannt segítő szociális munkás nemcsak vele, hanem az alapítvánnyal is folyamatos kapcsolatban van: havonta beszámolót küld nekünk a program alakulásáról, illetve három alkalmas esetmegbeszélő csoporton vesz részt. Ez a fórum megbízható lehetőséget biztosít a program során felmerülő nehézségek és kérdések megbeszélésére. Programunk nem titkolt módszertani célja az életútközpontú szociális munka elmélyítése, elterjesztése. Ennek egyik sarokpontja, hogy a szociális munkás életút-interjút készít Mariannal, ahol feltérképezik azokat a múltbéli mozzanatokat Mariann életében, melyek kapaszkodókat adhatnak az előrelépéshez. Ez, tapasztalataink szerint minden esetben előmozdítja a segítők és támogatottjaik kapcsolatát, és a konkrét programok sikerét.

2016. július 17.

A tanulást a munka és a 3 gyermek ellátása mellett tehát nem folytatta, a kiköltözést követően szociális munkásával is megszakadt kapcsolata. Hosszas egyeztető folyamat indult Mariannal, de nem talált olyan tanfolyamot vagy munkaeszközt, mely jelen helyzetében segítséget jelentene számára, így lemondott pályázati programjának megvalósításáról és az összegyűjtött támogatási összegről. Miután Mariann a számára gyűjtött adományokat csak részben használta fel, és nem az alapítvánnyal kötött szerződésnek megfelelően, megállapodtunk annak visszafizetéséről, amit két részletben, július elejéig teljesített is.

Mariann programját nem tekintjük kudarcnak: egyrészt előre nem látható, de mindenképpen előremutató fejlemény a család életében az önálló lakhatásba költözés, ami miatt jelenleg az anyagi stabilitás a legfontosabb cél Mariann életében, és érthető okokból háttérbe szorítja a tanulást. Másrészt, a program megszakadása ellenére is sikerült Mariannal kapcsolatban maradnunk, és elérni azt, hogy vállalja döntése anyagi következményeit, azaz fizesse vissza a támogatást. Alapítványunk értékrendjének egyik alappillére, hogy támogatottjainkat egyenrangú partnernek tekintjük a segítő viszonyban, mivel úgy gondoljuk, hogy ez a partneri viszony fontos lépés az igazi, intézményektől független, önálló élet felé.

A Mariannak juttatott adományokat a közeljövőben más hajléktalan pályázati nyertesünk programjának megvalósítására és szociális munkásának díjazására fogjuk fordítani.

Jani

Image

Az adománygyűjtés célja: targoncavezetői tanfolyam elvégzésének finanszírozása.

Jani adománygyűjtő oldala

Janiról Kecskeméti Dávid készített fotókat

Image

Jani már kisiskolás korában ládákat pakolt a helyi zöldségesnél. Kereskedelmi szakiskolát végzett, majd raktárosként helyezkedett el, diszkontáruházakban kezelte az árukészletet és a beszerzést. Később beletanult az öntözőrendszerek telepítésébe, majd a mentőszolgálathoz állt be recepciósnak. Ahogy ő fogalmaz: szerette a pörgést, a folytonos kihívást, új helyzeteket. Ekkor a nagymamájával élt, akihez még 14 évesen költözött át szülei súlyosbodó alkoholgondjai miatt. Nagymamája volt az egyetlen, aki nem ivott a családban, az ő halálával aztán Jani alól is kicsúszott a talaj: idővel elúszott a fix munka, és végül a lakhatás is. Biztonsági őrként, majd városligeti bódés árusként próbálta fenntartani magát. Néhány albérleti próbálkozás után végül éjszakára is a Ligetben maradt egy fűtés nélküli bódéban. Később a Menhely Alapítvány Sarokház programjában nem csak lakhatási lehetőséget kapott, hanem szociális munkás segítségét is, akivel közösen pályáztak a Van Esély Alapítványhoz targoncavezetői tanfolyam elvégzésének támogatására.

A Van Esély Alapítvány 2015 februárjában indított közösségi gyűjtést Janinak, hogy el tudjon végezni egy targoncakezelői tanfolyamot.

Sajnos a tanfolyam megkezdése előtt Jani egészségi és mentális állapota súlyosan megromlott, kórházba, majd egy rehabilitációs intézetbe került, ahol jelenleg is tartózkodik. A választott tanfolyamot így nem tudta elvégezni, de bízunk benne, hogy megerősödve, és új tervekkel fogja elhagyni az intézményt. A Janinak gyűjtött adományokat alapítványunk más hajléktalan ember programjának megvalósítására és szociális munkásának díjazására fordítja.

Image Image
Image Image Image Image

József

József célja az volt, hogy munkahelye mellett szabadidejében plusz munkákat vállaljon saját szerszámaival és így stabilizálja anyagi helyzetét, hosszabb távon pedig önálló lakhatást teremtsen magának és gyermekeinek.

József részére 2015. januárjában 24 önzetlen adományozó 4 nap alatt adta össze a festőszerszámok beszerzéséhez szükséges 67.100 forintot.

József adománygyűjtő oldala

Józsefről a Zöld Pók Alapítvány készített filmet és fotókat.

József 16 évesen lett felnőtt. Ő maradt az egyetlen egészséges férfi a családban. A kőműves iskolát félbehagyta, azóta dolgozik. Mindig, amit lehetett. Volt már állatgondozó, szőlőhegyi napszámos, fakitermelő munkás. Az utóbbi években főleg festő munkákat vállalt, amit megszeretett, van is hozzá érzéke.

Akkoriban nem tanulhatott tovább, de most, harminc év után vett egy nagy levegőt, és 45 évesen nekifogott. Az iskolát elvégezte, a szakmunkásvizsga sikerült, sőt bejelentett munkája is lett!

József élete és céljai megismerhetők az alábbi kisfilmből.

A Van Esély Alapítvány saját munkaeszközökre, festőszerszámokra gyűjtött József részére, melyek segítségével József esélyt kaphat az önálló munkavállalásra és a saját otthon megteremtésére. Alapítványunk (a www.adjukossze.hu oldalon, valamint alapítványunk számláján) összesen 67.100 forintot gyűjtött össze.

József a sikeres adománygyűjtést követően, a befolyt adományok teljes összegének felhasználásával beszerezte azokat a festéshez és tapétázáshoz szükséges eszközöket, melyekkel folyamatosan tudott munkákat vállalni, és takarékoskodni annak érdekében, hogy maga mögött hagyhassa a hajléktalanságot, és albérletbe költözhessen. Sokáig úgy tűnt, hogy célja hamarosan megvalósulhat, azonban súlyos baleset érte, mert munka közben agyvérzést kapott, és egyik lába lebénult. Az elmúlt hónapok ezért a felépülésről szóltak, szerencsére a rehabilitációs kezelések mellett József egészségi állapota teljesen helyreállt. Így januárban újra munkába tudott állni festőként, és magán-megrendeléseit is teljesíteni tudja a program keretében vett eszközökkel. A munkában bekövetkezett kényszerű szünet miatt az önálló lakhatás egyelőre terv maradt, de József jó úton van ahhoz, hogy hamarosan kiköltözzön a hajléktalanszállóról.

Az együttműködésünk hónapjai alatt József szociális munkásával szorosan együtt dolgoztunk azon, hogy támogassuk Józsefet céljai elérésében. Saját módszertanunkat is fejlesztettük azzal, hogy a szociális munkást támogató esetmegbeszélő csoportot, mely a program során felmerülő nehézségek és kérdések terepe, abban az intézményben tartottuk, ahol József él, így a Józsefet ismerő teljes szakmai stábot bevontuk a közös munkába. A szociális munkás életút-interjút készített Józseffel, ahol feltérképezték azokat a múltbéli mozzanatokat József életében, melyek kapaszkodókat adhatnak az előrelépésben. Ez, tapasztalataink szerint minden esetben előmozdítja a segítők és támogatottjaik kapcsolatát, és a konkrét programok sikerét.

Image

László

Image

László célja az volt, hogy magasabb jövedelem, és az önálló lakhatás megteremtése érdekében B kategóriás autóvezetői jogosítványt szerezzen.

2014 decemberében 45 adományozónknak köszönhetően 112 ezer forintot gyűjtöttünk össze, László pedig sikerrel tette le a B kategóriás járművezetői vizsgát.

László adománygyűjtő oldala

Lászlóról a Zöld Pók Alapítvány készített filmet és fotókat.

"Ha én melléd felszállok a buszra, te meg nem mondod rólam, hogy én melyik kapun jöttem ki." - mondja László, aki pedig már jó pár éve egy fővárosi hajléktalanszálló lakója. Nehéz, bizonytalan körülmények közé született, és küzdelmek között, de önmagát a felszínen tartva élte az életét évtizedekig. Egészen addig, amíg az egészsége ezt megengedte. Az agyvérzése óta azonban jócskán beszűkültek a lehetőségei: jobbára felépült ugyan, de dologtalanságra kárhoztatva, rokkantnyugdíjából él. Pedig volt már trolivezető, autófényező, sőt, sírköves is.

László közösségi ember: jó kedélyű, figyelmes. Nem háborog, megbékélt az élettel, de dolgozni szeretne. Sok álláshirdetésben fontos kikötés egy B kategóriás jogosítvány, ezért autóvezetői tanfolyamra gyűjtöttünk neki.László élete és céljai megismerhetők az alábbi kisfilmből.

László részére (a www.adjukossze.hu oldalon, valamint alapítványunk számláján) összesen 118 000 forint gyűlt össze B kategóriás vezetői engedély megszerzésének támogatására.

Lászlóval és szociális munkásával fél éven keresztül dolgoztunk azért, hogy céljai megvalósulhassanak. A szociális munkás esetvezetési tevékenységét esetmegbeszélő csoporttal segítettük, elkészült Lászlóval az életútinterjú is. A közös munkánk a végére ért, László szociális munkása és a Van Esély Alapítvány szakemberei segítségével sikeresen megvalósította céljait. László sikeresen elvégezte az elsősegély tanfolyamot, majd KRESZ vizsgát tett és a forgalmi autóvezetési vizsgája is első nekifutásra sikerült, így ma már egy B kategóriás jogosítvány boldog tulajdonosa. Ezen túl közös munkánk ideje alatt teljes munkaidős munkát is talált. Már egy használt autót is vásárolt, ami nagyban megkönnyíti munkába járását. Tervei közt szerepel a hajléktalan szálló elhagyása is, egyelőre valószínűleg nővéréhez költözik.

László a részére befolyt adományokat teljes egészében a jogosítvány megszerzéséhez szükséges tanfolyam költségeinek fedezésére fordította.

Péter

Image

Pétert traktorvezetői jogosítvány megszerezésében, és az emelt szintű érettségire való készülésben segítettük, hogy önálló jövedelme legyen, és teljesüljenek a továbbtanulással kapcsolatos álmai. Az adománygyűjtés 2013. decemberében zajlott, 51 adományozónknak köszönhetően 1 nap alatt összegyűlt a támogatás.

Péter adománygyűjtő oldala

Péterről a Zöld Pók Alapítvány készített filmet és fotókat.

„Ha már innen talpra tudok állni, akkor további életem során is meg tudom állni a helyemet bárhol” – mondja a 19 éves Péter, aki idén érettségizett, és arra vágyik, hogy egyetemre járhasson. Ahogy sok kortársa, ő is szereti a zenét, és szívesen tölti idejét a barátaival – ki gondolná, hogy csak egy hajszál választja el a hajléktalanságtól?

Péter a családja támogatására nem számíthat: két hónaposan került állami gondozásba, majd örökbefogadó szülőknél élt, ahonnan konfliktusok miatt el kellett jönnie. Most kollégiumban lakhat, amíg tanul. Készül a technikusi vizsgára, és eltökélt abban, hogy tanulással biztosítsa jövőjét: traktorvezetői jogosítványt szeretne szerezni, és emelt szintű érettségit tenni az egyetemre való bekerülés érdekében. Péter élete és céljai megismerhetők az alábbi kisfilmből.

Péter részére (a www.adjukossze.hu oldalon, valamint alapítványunk számláján) összesen 169.150 forint gyűlt össze tanulásának támogatására. Péter célja az volt, hogy önálló jövedelem biztosítása érdekében traktorvezetői jogosítványt szerezzen, és emelt szintű érettségit tegyen azért, hogy tanári szakon tanulhasson tovább az egyetemen.

Péterrel és osztályfőnökével fél évig dolgoztunk együtt azon, hogy a kitűzött célok megvalósulhassanak. Nagy örömünkre Péter júliusban sikeresen letette a traktorvezetői vizsgát, ezzel a szaktudással bővítette lehetőségeit a munka világában. Februártól a technikusi képzés második félévét végezte, és készült az emelt szintű érettségire. Péter felkészülését nehezítette, hogy a technikusi képzésen már nem tanulja a két megcélzott felvételi tárgyat, ezért úgy döntött, hogy ebben az évben csak a matematika jegy javításával próbálkozik meg. Ez idén nem sikerült, így egyelőre nem jutott be az egyetemre, de a tanulást tovább folytatja: a következő tanévben is a technikusi képzés hallgatója lesz, és reméljük, hogy jövőre az egyetemmel kapcsolatos álmai is teljesülnek!

Péter a részére befolyt adományokat a traktorvezetői képesítés megszerzésére, az emelt szintű érettségi és az egyetemi felvételi díjára fordította, valamint munkaruhát vásárolt a mezőgazdasági munkák vállalásához.

Image Image